Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dohányzás

2013.08.17

Na igen, ez az a téma, amire gondolva mindig az az első gondoltaom: "Miért van az, hogy az emberek nagy része ennyire nem üti meg az átlagos IQ-szintet? Vagy esetleg az az átlagos, ha az ember hülye?"

A dohányzás egy elég régi szokás, mára már akad is követője bőven. Kezdem is az előnyeivel, hogy mégis miért tartják oly sokan oly fontosnak, hogy napi szinten 10-20 szálakat szívjanak.

A cigaretta nagyon jól levezeti a feszültséget, idegességet. Felfokozott érzelmi helyzetek után 100%, hogy a rendszeresen dohányzó egyén vizsga, megpróbáltatás, vagy esetleg egy szimpla munkanap lezártával rögtön elszív 2-3 szál cigarettát. Ezek után kiegyensúlyozott lelkiállapotban folytathatja a napot.

Csökkenti az ember étvágyát. Tehát ha mondjuk úgy érzi valaki, hogy túl sokat zabál, de éhes, akkor csupán elszív egy cigit, és elmúlik az éhségérzet. Mondjuk ez nem feltétlenül előny, a rendszertelen étkezés is legalább annyira káros, mintha az ember mindenféle cifra vegyi anyagot tartalmazó füstöt juttat be a tüdejébe.

Egy plusz beszédtémát jelent a dohányosok körében, hogy ki milyen fajta cigarettát milyen rendszerességgel, mennyi költséggel szív. Kedves gesztus, ha egy ember cigarettával kínál meg egy másikat. Javulnak a szociális kapcsolatok a dohányosok között. Nagyon jó közös időtöltés, ha egy társaság minden tagja rágyújt, és közben beszélik meg az ügyes-bajos dolgaikat. Karaoke-partikon két zeneszám közötti pihenőként tökéletes egy-egy szál cigaretta elszívása.

Ezzel tettem arról, hogy a megrögzött dohányosok is elégedetten bólogathassanak, hogy igen, amit ők csinálnak, az márpedig jó és hasznos. A dohányzás előnyeit úgysem szajkózza sehol a média, mindenhol a hátrány kerül kihangsúlyozásra.

Az idegnyugtató hatás inkább azoknál jellemző, akik már egy ideje tolják az ipart. Az idegességérzet is azért alakul ki az ilyeneknél, mert a vérükben, agyukban található nikotin koncentrációja elkezd egy bizonyos érték alá csökkenni. Ha ez megtörténik, azt az egyén ugyanúgy megérzi, mint amikor éhes, vagy szomjas. Ha ekkor elszív mégegy szállal, az tompítja ezeket a tüneteket, és a feszült érzéseket is elmúlasztja. Tehát gyakorlatilag a dohányosok amikor elkezdtek dohányozni, teremtettek maguknak egy ilyen nikotinszükségletet, amit minden nap be kell vinniük, különben feszültek lesznek a nap folyamán. Mi szükségük volt erre akkor, amikor elkezdték?

Rákkeltő, ezt is gyakran halljuk mindenhol, ahol szóba kerül a téma. A dohányosok egy része nem hiszi el, a másik részét nem érdekli, mondván "úgyis meg kell halni valamiben". Hát akkor erre mit lehet mondani? Aki hülye, az haljon meg. Én ha választhatok, nem akarok olyan halált magamnak, aminek során beszélni sem tudok, fuldoklok a tüdőmben lévő mindenféle löttytől, véres köhögéstől, meg a többi. A manapság jellemző cigaretták általában tüdőrákot okoznak, a pipákra, szivarokra pedig a szájrák, gégerák volt a jellemző. Egyik jobb, mint a másik. Teljes leépüléshez, drága kezelésekhez, el nem múló fájdalmakhoz vezetik az embert, hogy aztán egy kórteremben meghaljon, mert nem tudja felköhögni a saját vérét, ami a tüdejében felhalmozódott.

Nagyon sokszor adódik olyan szituáció az életben, amikor egy nem-dohányos ember egy dohányossal beszélget. Velem is gyakran fordult elő, én képviseltem a nem-dohányos szerepet. A beszélgetés során a dohányos fél gyakran produkál köhögéseket. Ha szerencsém van, ez egy szokványos köhögés, de volt már olyan beszélgetésem is, amikor mindenféle zaftos, gusztust felkeltő hangok kíséretében történt a köhögőroham. Remélem, mindenki érzi az iróniát. De van, hogy a dohányos illető csupán egy nevetést hallat, már akkor is hallani ezeket a hörgő hangokat, amik olyanok, mintha valami fel akarna szakadni a tüdőből, de az illető nem engedi. Remélem, legalább nekik jó érzés, ha a beszélgetőpartnerüknek nem is.

Trombózis. Míg a rákra az jellemző, hogy már árulkodó tünetei vannak a kialakulásának legelején is, a trombózis általában hirtelen lecsap, és pár nap alatt elvégzi a dolgát. Sokféle tényező okozhatja, pl. genetika, szívelégtelenség, gyakori ülés, elhízottság, fogamzásgátló tabletták illetve a dohányzás (stb.). Ezek a tényezők önmagukban is rendkívül nagy eséllyel végződnek trombózissal, hát még azoknál az embereknél, akiknél több tényező is jelen van a fentiek közül. Aki mondjuk dohányzik, és közben fogamzásgátló tablettát szed, az biztos lehet benne, hogy 40-50 éves kora között lesz legalább egy trombózisa, ezen kor fölött pedig mégtöbb. Szerencse kérdése, hogy melyik fogja elvinni az élők sorából.

Mi is az a trombózis? Véralvadási zavar, az erekben anélkül indul be véralvadási folyamat, hogy azok megsérülnének. A dohányzás során olyan anyagok szívódnak be a vérbe, amik ezt a véralvadási zavart elősegítik. Kialakul az erekben egy vérrög, ami elkezd keringeni a vérrel együtt a szervezetünkben. Ha szerencsénk van, ez a vérrög feloldódik egy idő után anélkül, hogy észrevettük volna. Ha nincs szerencsénk, megakad valahol az érrendszerben, és elzárja az adott helyen az eret. Ez általában a lábban történik meg. Ekkor a láb megdagad, belilul, fáj, stb. De még ez is a szerencsésebb helyzet, szépen levágják a beteg végtagot, volt trombózis, nincs trombózis. Azt hiszitek, hülyéskedek? Nem egy dohányost ismerek, aki az utolsó pár évét lábak nélkül élte le, és még akkor is dohányzott, mert nem tanult az előző két esetből.

A szerencsétlenebb helyzet az, amikor a vérrög mondjuk a tüdő ereit zárja el. Ezt hívjuk tüdőembóliának. Ha a tüdő nem kap elég vért, működésképtelen lesz, egy működésképtelen tüdő pedig rövid idő alatt megfojtja a gazdáját.

A dohányosok nagy része mind tisztában van a cigaretta - legkevésbé sem elhanyagolható - hátrányaival, mégis folytatja a dohányzást. Állításuk szerint a szervezetük olyannyira kívánja a nikotint, hogy egyszerűen nem tudnak leállni róla. Ezek az emberek buták és akaratgyengék. Vállalják, hogy egész életükben mindenféle folyadékot köhögjenek fel a környezetük legnagyobb gusztusára, majd valamilyen fájdalmas betegséggel érjen véget az életük, csak azért, hogy elmúlasszák azt a feszült lelkiállapotot, amit ők teremtettek maguknak azzal, hogy elkezdtek dohányozni. Komolyan egy kicsit sem érzitek magatokat hülyének? Vagy ha már a leszokás tényleg olyan nehéz, akkor minek egyáltalán rászokni? Épp válságban volt a lelkivilágotok? Túl sok volt a vizsga, és valahogy le kellett vezetni a feszültséget? Hát ez a módszer jelentős intelligenciahiányról árulkodik. Én ha ideges vagyok (ami nem jellemző rám), sétálok egyet, fogom az MP3-lejátszóm, hallgatok valami ütős zenét, iszok egy teát, vagy csak leülök, becsukom a szemem, és relaxálok. Szerintem anyagilag is jobban járok, mint akik ezek helyett dohányoznak, és öreg koromban sem fogok véreset köpködni mindenfelé, amerre megyek. És meglesz mindkét lábam életem végéig.

Leginkább azoknak hasznos a dohányzás, akik gyártják ezeket a termékeket. Úgyis sok a buta ember, aki a havi fizetésének egy részét direkt erre szánja. Hasznos továbbá az egészségügynek, akik a buta embereket ellátják, hasznot húznak abból, hogy az illető tönkretette magát. Remélhetőleg a dohányzó illetőnek is boldog élete volt azon felül, hogy zaftosan köhögött, és kínzó fájdalmak közt ért véget az élete. Szóval: egészségetekre! Szerintem most gyújtsatok is rá, úgyis túl idegesítő volt ezt a sok marhaságot végigolvasni, amit ez az idióta ide leírt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.